Ingatlanjogi Tanácsadás

Érvényes a kézzel írott, hitelesítés nélküli megállapodás?


T.Ügyvéd Úr! A szüleim 1983-ban vásároltak egy házrészt,amihez tartozott udvarrész és kert, aminek ők voltak a kizárólagos tulajdonosai és használói.Van egy szomszéd akinek az ingatlana ugyanezen a telken van ,külön helyrajzi számon,így az ami közös az csak a bejárat az udvaron tehát egy kapubejáró.Mivel 1995-ben a szomszéd azt állította,hogy a szüleim háza alatt lévő pince fele az ő tulajdonában van,(soha nem használta)ezért saját maga készített egy megállapodást arról,hogy lemond a pince használati jogáról cserébe a szüleim kertjének a használati jogáért.Sajnos a szüleim hittek neki anélkül,hogy bármiféle bizonyítékot kértek volna és aláírták a megállapodást,ami egy egyszerű papírlapra volt kézzel írva tanuk és hitelesítés nélkül.2001-ben nővérem a szüleim ingatlanán a tetőteret beépítette ami az ő tulajdona ,külön helyrajzi számmal van és eközben lett alapítva egy társasház alapító okirat,amelyben szerepel a fent említett megállapodás is. 2002-ben a szüleim ingatlanát megvásároltuk a férjemmel,de szüleim továbbra is velünk egy ingatlanban éltek,azóta sajnos édesapám meghalt.Kb.egy éve kezdődtek a problémák,mivel a szomszéd kisajátította magának az egész udvart azaz mindenféle dolgokkal telepakolta ,pl: betonkeverő,vasablakok törött üvegekkel,vasállványok,talicskák,törmelékek,stb. és ezekből közvetlen a konyha ablakunk alá is pakolt és nem engedi,hogy egy virágcserepet is lerakjunk vagy pl. nem engedte h a teherautó beálljon az udvarba,amikor tüzelőt vásároltunk.Próbáltunk vele beszélni,hogy még is mire vélhető ez a viselkedése ,hiszen 30 éven keresztül semmi probléma nem volt,de ő arra hivatkozott,hogy ott minden az övé és mi nem tudunk ellene semmit tenni,mert neki erről megállapodása van a szüleimmel.Megjegyzem ,hogy soha a közös költségbe nem szállt be,amióta ott lakunk mindig is mi takarítottuk az udvart ,mi nyírtuk a füvet,mi betonoztattuk le stb.. Kezdtünk a dolgoknak utána nézni és kiderült,hogy az említett pince nincs a földhivatalnál bejegyeztetve és nem szerepel róla semmi a nyilvántartásban és közben kiderült az is,hogy a szüleimet alattomos módon becsapta,mert a megállapodásba a kert eredeti méreténél lényegesen többet írt bele,mint kellett volna.Sajnos a szüleim nem ellenőrizték a méreteket,mivel Édesapám rokkant volt Édesanyám meg hallássérült születése óta és sajnos ezáltal értelmileg kicsit visszamaradott.Tisztelettel kérem legyen kedves válaszolni,hogy az említett megállapodás felbontható-e vagy érvényteleníthető -e és jogszerű volt a társasház alapító okiratba feltüntetni ,így hogy nem volt hitelesítve? Megoldható-e ,hogy minden a megállapodás előtti állapotba kerüljön? Mit tanácsol,mit tegyek? Köszönettel és Tisztelettel: Marietta


Tisztelt Marietta!

Önmagában a „hitelesítés” hiánya miatt nem érvénytelen a megállapodás és az alapító okirat arra történő hivatkozása sem jogellenes. Más kérdés, hogy amennyiben a szomszéd az udvar használata ellenében olyan jogot ruházott át (pince használati joga), amellyel soha nem is rendelkezett, peres eljárásban kérhető a megállapodás érvénytelenségének megállapítása, és ez alapján az alapító okirat módosítása is. A kérdése megnyugtató módon történő megválaszolásához nélkülözhetetlen az említett megállapodás és társasházi alapító okirat áttanulmányozása is. Javaslom, hogy a jogesettel forduljon ügyvédhez.

Tisztelettel,

Kell-e teljesítenem a lakásszövetkezet felé az előírt havi fizetési kötelezettséget akkor is, ha nem vagyok a szövetkezet tagja?


Tisztelt Ügyvéd Úr! 2012. március 1-jén kiléptem a helyi lakásszövetkezetből. Eléggé balga módon úgy gondoltam, hogy nem kell fizetnem tovább a havi hozzájárulást. Tévedtem. A lakásszövetkezeti törvény szerint mindent ugyanúgy kell állítólag fizetnem, mint eddig kellett. Én nem igazán értem, hogy miért kellene mindent fizetnem /emelésekkel együtt/, mint aki tagja maradt a szövetkezetnek. A fizetési kötelezettségem a lakásszövetkezeti törvény 44. és 45. paragrafusa alapján kell fizetnem. Egyszerűen már többen is azt mondták, nem tehetek ellene semmit. Nem tudom igazából megérteni, ha jogom van a tagsági viszony megszüntetésére, miért nem tehetek semmit az ellen, hogy ne kelljen fizetnem. Kérem Ügyvéd Urat, válaszoljon nekem mit tehetnék azért, hogy ne kelljen havonta több ezer forintot fizetnem a lakásszövetkezet részére. Fenntartási, felújítási és tartalék alap néven /ráadásul még szövetkezeti hozzájárulás címen is/. Holott tag sem vagyok. Előre is köszönöm szíves válaszát. Tisztelettel: István


Tisztelt István!

A válaszom sajnos rövid lesz: ez ellen nem tehet semmit. Ennek oka, amit a kérdésében is helyesen leírt: törvény rendelkezik így. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 45. § (1) bekezdése szerint a lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással (üzemeltetés, karbantartás és felújítás) kapcsolatos befizetései és a lakásszövetkezet egyéb bevételei szolgáltatják. A tag alapvető kötelezettsége, hogy teljesítse a lakásszövetkezet részére előírt fizetési kötelezettségét [42. § (1) bekezdés a) pontja], ugyanakkor a nem tag tulajdonost is terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tag tulajdonost, a lakásszövetkezet által a tagnak nyújtott szolgáltatások és a lakásszövetkezet vállalkozási bevételeivel kapcsolatos költségeket kivéve [44. § (1) bekezdés].

Tisztelettel,

Kell-e hozzájárulást kérnünk a közgyűléstől az ingatlan bérbeadásához?


Tisztelt Ügyvéd Úr! 60 négyzetméteres, társasházi lakásunkat adtuk ki albérletbe egy négy gyermeket nevelő család részére. A közvetlen szomszéd bírósági útra tereléssel fenyegetőzik, mivel az ő - és az egész lakóközösség - beleegyezését nem kértük, ahhoz, hogy a családnak adjuk ki lakásunkat. (A bérlők még nem költöztek be az ingatlanba, csak apróbb tárgyaikat helyezték még ott el.) Kérdésem, hogy valóban ki kellet volna kérnünk a véleményüket?


Tisztelt Gyöngyi!

Főszabály szerint nem, hiszen a lakás rendeltetése nem változik meg a bérlet útján történő hasznosítás által. Az alapító okirat viszont rendelkezhet úgy, hogy előbérleti jogot biztosít a tulajdonostársak részére. Ebben az esetben fel kell hívnia a tulajdonostársakat, hogy a bérleti szerződés szerinti tartalommal kívánnak-e élni előbérleti jogukkal.

Tisztelettel,

Elbirtokolhatom-e a megállapodás alapján kizárólagosan használt padlásteret?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Nagyon szeretném a tanácsát kérni ügyemben. 2000-ben vásároltam a Szeged, Teréz u. 28/B.3/15. szám alatti társasházi lakást. Jelenleg is az én tulajdonomban van. Vételkor a volt tulajdonos (aki eredeti tulajdonos) átadott egy kézzel írott megegyezést és az akkori lakók névsorát aláírásukkal ellátva. A szövege az volt hogy a tulajdonosok mint a ház lakói, hozzájárulnak hogy az eredeti tulajdonos (Sz.) a saját lakásán belül, saját költségére feljárót építsen a padlástérbe, azt kialakítsa és azt használja. Az irat nem tartalmazza hogy bármikor is közös költséget kellene utána fizetni. A kialakítás a régi tulajdonos elmondása szerint kb. 1 MFt-ba került. Sehonnét máshonnét bejárat nincs, tehát más nem is tudná használni. A padlástér magassága 1,80 m, fűtés nincs (házközpontifütés van a társasházban, ide nem is szereltek radiátort) vízvételi lehetőség sincs, csak az áram amit én fizetek. A kérdésem hogy az elbirtoklás milyen formában és hol kérhető, és kell-e valamikor közös költséget fizetni (mivel jelenleg erre a lakásra a közös költség 64.000,- Ft). Lehet-e úgy is elbirtokolni a padlásteret, hogy négyzetméter vonatkozásában ne számíthassák bele a közös költségbe. Nagyon várom válaszát amit előre is hálásan köszönök. Tisztelettel Eszter


Tisztelt Eszter!

A padlástér a társasház tulajdonosainak közös tulajdonában áll, melynek kizárólagos használatát az említett okirattal átengedték. Hacsak az okirat másként nem rendelkezik, a használatért használati díj jár. Elbirtokolni két ok miatt sem tudja: 1. a használatnak jogcíme van (megállapodás), tehát nem valósulnak meg a sajátkénti birtoklás feltételei, 2. ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg.

Tisztelettel,

Megtilthatja-e a lakásszövetkezet, hogy a tulajdonomat képező ingatlant egyesület székhelyeként is használjam?


Tisztelt Jogi Szakértő! Lakásszövetkezeti ingatlan tulajdonosa vagyok. Lakásként használom lakásomat, mely 2005 óta egy civil szervezet, kiemelkedően közhasznú egyesület székhelyeként-levelezési címeként is szerepel, melynek elnöke vagyok társadalmi munkában. A lakásszövetkezet szerint törvénytelen az egyesület bírósági bejegyzése, mivel a lakók 50%-a+1 fő írásban nem járult hozzá, hogy az egyesület ezen címen legyen legyen bejelentve székhelyként. Tényleg felül írja a civil törvényt egy lakásszövetkezet általam soha nem látott alapszabálya? Kértem, nem kaptam. Az egyesület bírósági bejegyzése során csak székhelynyilatkozatot kért tőlem a bíróság, mást nem. Köszönöm válaszukat. K. S.


Tisztelt Sára!

A lakásszövetkezet alapszabályát is törvényi rendelkezések alapján hozzák. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 13. § (1)-(2) bekezdései szerint:” az alapszabály meghatározza a tag vagy a nem tag tulajdonában vagy használatában lévő lakás használatának, hasznosításának szabályait a lakásszövetkezet rendeltetésének megfelelően; az alapszabályban a lakás egészének vagy egy részének a nem lakás céljára történő használatára, hasznosítására megállapított szabályok – amelyek nem lehetnek e törvény rendelkezéseivel ellentétesek vagy annál szigorúbbak – a használat jogcímétől függetlenül a mindenkori használó részére is kötelezőek.” Mivel az alapszabály Önre vonatkozóan is kötelező rendelkezéseket tartalmaz, jogosult annak tartalmát megismerni, tehát az alapszabály megismerésére irányuló kérelmét nem utasíthatták volna el.

Tisztelettel,

<