Ingatlanjogi Tanácsadás

Kötelesrészre jogosultként kötelezhetnek a temetési költségek viselésére? A tulajdonostárs kötelezhető a rá jutó költségek viselésére?


Tisztelt Cím! 2 éve elhunyt a párom édesapja, akinek volt egy lakása. A lakást egy alapítványra hagyta végrendeletében. A páromnak 50%-os kötelesrészt ítéltek meg. Elvileg a tulajdonos most az alapítvány és párom lesz 1/2 1/2 arányban. Kérdéseim a következők lennének: 1. az ingatlan 2 éve üresen áll, a közüzemi és egyéb számlák nincsenek fizetve.Amint megtörténik az ügy lezárása a számlákat is fele fele arányban kéne fizetni. Az alapítvány folyamatosan azt hangoztatja, hogy neki ilyenekre nem lesz pénze, akkor innentől mi fizetjük a számlákat? Ha az alapítvány nem hajlandó fizetni, mit tudunk csinálni, hogy ne csak nekünk kelljen? 2. A végrendelet szerint az alapítvány az örökös,nekik kell a temetést is kifizetni. Most ők tőlünk kérik a temetés felének kifizetését mert a lakás felét mi kaptuk. Ez jogos? Nem az egészet nekik kell fizetni, hisz a végrendeletben ez van? 3. A tulajdonrészemet hogy tudom magamról ingyenesen elajándékozni, eladni bármit, hogy nekem ne legyenek ilyen költéségeim (rezsi...) Előre is köszönöm válaszukat!


Tisztelt Gábor!

1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:75. §- a szerint a dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. A 7:1. § szerint az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre. Az alapítvány tehát az örökhagyó halálának napjától köteles viselni a tulajdoni hányadával arányos költségeket. Amennyiben az alapítványra jutó költségeket is Önök fizették meg, azok megtérítése iránt, egy millió forintot el nem érő követelés esetén fizetési meghagyásos eljárást, azt meghaladó követelés esetén pedig peres eljárást indíthatnak az alapítvány ellen.
2. A hagyatékból először a hagyatéki tartozásokat kell kielégíteni. Ilyen hagyatéki tartozás az örökhagyó illő eltemetésének költségei is. A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, azaz ami a hagyatéki tartozások kielégítése után fennmaradt [Ptk. 7:80. §, 7:94. § 1) bekezdés a) pont]. Nem kell tehát megfizetni a temetési költségek arányos részét, kivéve, ha azokat a hagyaték tiszta értékének megállapításakor nem vették figyelembe.
3. A tulajdoni hányadát el is adhatja, és el is ajándékozhatja. A költségek addig terhelik, ameddig tulajdonos.

Tisztelettel,

Köthető törvényes örökössel halál esetére szóló ajándékozási szerződés? Testvért megilleti a kötelesrész?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Szeretném a tanácsát kérni. Édesapámék hárman vannak testvérek, közös tulajdonba van egy ingatlan. Az édesapámtól és az egyik testvérétől megveszem a részüket. Az idősebb nővére viszont nem adja el, amíg él addig ezzel nincs is semmi baj. Külföldön él,kettős állampolgár évente egyszer jön haza 5 hétre. Gyermeke, férje nincs. Az anyukája még él, de korukat tekintve nem fogja túlélni a mamámat. Megegyeztünk, hogy a rezsi és a felújítási költségeket én fizetem a férjemmel. Felmerült az eltartási szerződés, de mivel külföldön él, így nem biztos h ez működhet. A végrendeletre is gondoltunk, de nem tudjuk h a testvérnek is van e köteles rész. A halál eseti ajándékozást úgy értelmeztük hogy ránk nem vonatkozik mert tényleges örökös vagyok, mivel nincs gyermeke. A kérdés az lenne, hogy így milyen szerződést érdemes kötni, hogy nagynéném majdani halála esetén mi kapjuk a részét, és ne kelljen az unokatestvérekkel osztozkodni? Illetve a testvéreit még egyszer kifizetni? Válaszát előre is köszönöm! Anita


Tisztelt Anita!

Halál esetére szóló ajándékozási szerződés törvényes örökössel is köthető. A Ptk. 7:53. §-a szerint ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók. Halál esetére szóló ajándékozás olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetén dologi hagyománynak minősülne. A halál esetére szóló ajándékozás a szerződéses végintézkedés viszonylag ritkábban alkalmazott formája. Az ilyen ajándék nem osztozik a hagyatéki terhek többségének viselésében, kivétel a kötelesrész, amelyért a megajándékozott felel.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7:75 §-a szerint kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. A testvért tehát nem illeti meg kötelesrész.

Tisztelettel,

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostárs mekkora részt használhat az udvarból? Meg kell-e fizetnem a tulajdonostárs által felvett hitelt?


Tisztelt Címzett! K. Ákosné vagyok és kérdésem lenne egy öröklési ügyben. Egy szülői ház 10/18 részével rendelkezem, 2/18 rész a Nővéremé - melyet visszaörökölt ági ágon Öcsém halála után - az örökölt részét én megvásároltam. A fennmaradó 6/18-ad rész az Öcsém halála után az özvegyé, mivel Édesapám engedélye alapján a tetőteret beépítették. A kérdésem az lenne,hogy az udvar részből mennyi a része? ugyanis a szülői házhoz tartozott az udvar, később építették be a tetőteret. Azért is lenne rá szükségem, mert eladásra kerülne az alsó szint, és tudnom kell, hogy hivatalosan hogyan oszlik meg a telek? Az özvegy a szülői ház 2-2/18-ad részére haszonélvezeti jogot kapott. A másik kérésem az lenne, hogy Öcsém ott lakása alatt vett fel jelzálog kölcsönt, és sajnos az egész házat terhelték meg a kölcsönnel, ami szerintem nem jogos. Most az özvegy követeli, hogy fizessük ki az Öcsém részét. Nagyon kérem Önöket, hogy segítsenek amennyiben mód és lehetőség van rá. Köszönettel, tisztelettel K. Ákosné.


Tisztelt Ica!

A ráépítéssel osztatlan közös tulajdon keletkezett az ingatlanon. Ez tehát azt jelenti, hogy az özvegy a tulajdonjoga alapján a teljes telek 6/18, míg az özvegyi joga alapján további 2/18 - 2/18, mindösszesen 10/18 arányban használhatja a telket. Lehetőség van arra, hogy használati megállapodással szabályozzák egymás között, hogy ez a 10/18 rész a természetben pontosan mit jelent, megállapodhatnak akár kerítés elhelyezéséről is a telken belül.
A hagyaték, mint egész száll át az örökösre. Ez azt jelenti, hogy annak terhei is átszállnak. Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Ha tehát a nővére örökölt a néhai öccse után, akkor az örökrésze erejéig felel a megörökölt tartozásokért is. Ezt ugyan nem említette a levelében, de ha Ön is örökölt, ez természetesen Önre is vonatkozik. A bejegyzett jelzálogjog alapján Ön helytállni tartozik az ingatlannal. A jelzálogjog bejegyzés jogos vagy jogtalan volta, a jelen fórum keretein belül nem dönthető el. Álláspontom szerint viszont a fentieken túlmenően nem kötelesek kifizetni a néhai öccse tartozását.

Tisztelettel,

A mostani értéken vagy az ingatlan megöröklésének időpontjában irányadó forgalmi értéken kell elszámolnia velem az örököstársamnak?


Tisztelt,ügyvéd úr Örökösödési kérdéssel fordulok Önhöz.Édesapám halála után lemondtunk, Én és a húgom apai házrészünkről haszonélvezeti joggal Édesanyám javára.Az ok az volt,hogy másik lakást kellett vásárolni.Ha mi akkor kikérjük az apai részt az új lakás megvásárlása nem történik meg.1986-ba az eladott tanya ára 300 000ft volt,az új házrész megvásárlási ára is ezkörül volt. Akkor az én apai részem 75 000ft lett volna.Az új házrész amit vettünk mai ára 4,5-5Mft-ot ér.Az eltartási szerződés a húgom részéről ezért a házrészért köttetett.A szerződésben megemlítette az ügyvédnő a jogosságát az 1/4 résznek de csak a 75 000ft-ot.A kérdésem az lenne,hogy a mai felértékelődött árból is csak a 75 000ft jár nekem vagy a mai forgalmi értékének a 25%-a az-az durván 1 250 000ft a járandóság Válaszát,előre is köszönöm


Tisztelt Károly!

Nem világos számomra, hogy az új lakás megvásárlása érdekében miért kellett olyan tartalmú egyezséget kötnie az édesanyjával, hogy az apai örökrészét az édesanyja örökölje meg. Az új lakást úgy is megvásárolhatták volna, hogy abban Ön is tulajdonos az apai örökrésze erejéig. Ha ez így történt volna, akkor természetesen az újonnan megvásárolt lakásban fennálló tulajdoni hányadával a mai értéken kellene elszámolni. Nem értem azonban, hogy mi alapján járna Önnek most az apai örökrész, ha korábban olyan tartalmú egyezséget kötött az édesanyjával, hogy ő örökölje meg azt? Újra elolvasva a korábban írt levelét is, úgy gondolom, hogy problémája összetettebb annál, hogy azt a jelen honlap keretei között megnyugtatóan rendezni lehessen. Javaslom, hogy keressen fel egy jogi képviselőt, különös tekintettel arra, hogy okiratok átnézése is szükséges lehet a szakszerű tanácsadáshoz.

Tisztelettel,

Az örökhagyó halála után kitagadhatja-e az örökös az örököstársát?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Örökösödési kérdéssel fordulok Önhöz. Édesapám halála után lemondtunk, a húgom és én, apai házrészünkről haszonélvezeti joggal édesanyám javára. Ez a házrész kb. 5 millió forintot ér. Édesanyám betegsége miatt közös megegyezéssel a húgomhoz került ellátásra. Szóban úgy egyeztünk meg, hogy a nyugdíja haláláig, a ház ¾ része halála után a húgomé lesz. A gond ott van, hogy édesanyám csak most, halála előtt közölte velem, hogy valamilyen megállapodást az örökséggel kapcsolatban ügyvéd és tanúk előtt aláírattak vele. Gondolom, ezt velem is tudatni kellett volna, ha örökrészemet is érinti. Kérném válaszát, van-e teendőm, mivel édesanyám agytrombózis utáni állapotában már nem mindig tudta elmondani, hogy mikor mi történt vele, jelen eset kapcsán sem tudta, hogy mit írt alá. Lehetséges-e, hogy az apai örökrészemet elvitassák tőlem, vagy ezzel kapcsolatban bármilyen problémára kell-e készülnöm? Felmerült bennem egy olyan kérdés is, hogy a 2013. évi V. törvény 7. 78. § (1) bekezdésének g) pontja alapján kitagadási ok lehet: „kitagadható az is, aki az örökhagyót szükséghelyzetben segítség nélkül hagyta”. Édesanyám állandó felügyeletet igényelt volna, amit nem kapott meg. Nappal a munkájuk miatt nem figyeltek húgomék megfelelően, éjjel pedig a tanyájukon tartózkodtak, így a felügyelet nem volt kielégítő, maximum napi 4-5 órát számíthatott édesanyám segítségre. A kezelőorvos szerint ez helytelen volt, agytrombózis utáni felépülés és magas időskori cukorbetegsége miatt bármikor segítségre szorulhatott volna, ez sajnos közre is játszott bekövetkezett halálában. Húgomék reggel hazaérve találták meg összeesve szobájában, kórházba kerülését követő napon elhalálozott. Mindezek alapján nem a teljes kitagadás iránt érdeklődöm, csak az apai ¼ rész vitathatóságát szeretném elkerülni. Segítségét előre is köszönöm: M. Sz. Károly


Tisztelt Károly!

A körülményekből kiindulva feltehetően tartási vagy öröklési szerződést köthetett testvére az édesanyjával. Életében mindenki korlátozás nélkül rendelkezhet a vagyonával, tehát nem kellett volna Önt értesíteniük erről még akkor sem, ha az örökrészét is érinti a jogügylet. Abban az esetben viszont, ha az édesanyja az egészségi állapota miatt nem tudta, hogy mit ír alá, a megkötött szerződés érvénytelen. A szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt pert indíthat, melyben Önt terheli majd annak bizonyítása is, hogy édesanyja jogügylet kötési képessége hiányzott a szerződés megkötésének időpontjában. Kitagadni csak az örökhagyó tudja a leendő örökösét. Az örökhagyó halála után az örökös nem tagadhatja ki az örököstársát, akkor sem, ha egyébként a kitagadás feltételei fennálltak.

Tisztelettel,

<