Ingatlanjogi Tanácsadás

Öröklés esetén mikortól keletkezik az építményadó fizetési kötelezettség?


Öröklés jogcímén 2016.04.07-én szereztem 1/4 arányú tulajdonrészt az Érd, belterület ... helyrajzi számú ingatlanban. A kérdésem az, hogy az Érden - a helyi rendelet szerint - érvényben lévő építményadó milyen dátumtól érvényes rám? Az örökhagyó elhunytának dátumától kezdve vagy a jogerős hagyatéki végzés létrejöttének dátumától kezdve? Üdvözlettel, T. Csaba


Tisztelt Csaba!

Sajnos az érdi önkormányzat rendeletét nem ismerem. A szegedi szabályozás szerint építményadó fizetési kötelezettsége akkor keletkezne a teljes évre vonatkozóan, ha az ingatlan január 1-jén a tulajdonában állna. Építményadó fizetési kötelezettsége tehát csak 2017-től keletkezne - legalábbis Szegeden.

Tisztelettel,

Mekkora az illeték mértéke lakástulajdon féltestvértől történő öröklése esetén?


Tisztelt Dr. Kollár Andor ! P. Edina vagyok, 23 éves, jelenleg munkanélküli. 2014 nyarán elvesztettem édesapámat, akinek a tulajdonában ált egy 48 négyzetméteres óbudai lakás, amiben ketten töltöttük életünket. A lakást 2016-ban 13.000.000 forintra értékbecsülték fel. 2014 őszén hagyatékátadó tárgyalást kellet tartanunk, mert volt egy féltestvérem is. A tárgyalás végeredménye az lett, hogy fele-fele arányban osztozkodunk majd a lakás eladási árában. Sajnos, 2015 szeptemberében a féltestvérem öngyilkos lett, így újabb tárgyaláson kellett részt vennünk az elhunyt édesanyjával. A tárgyalás végeredménye az lett, hogy az édesanyjával fele-fele arányban osztozunk majd az ingatlan eladásából származó összegen. Mivel a féltésveremtől származik ez a hagyaték, illetéket kell majd fizetnem a lakás árának egy megadott százalékát. A kérdéseim a következőek lennének. - Mennyi a rám eső öröklési illeték százaléka ? - A fent leírtak fügvényében, jogosult vagyok-e illetékkedvezményre vagy illetékmentesség érvényesítésére? - Ha igen, ezt hogyan igényelhetem meg, kihez fordulhatok? Nagyon köszönöm a segítséget! Üdvözlettel: P. Edina


Tisztelt Edina!

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 12. § (2) bekezdése alapján lakástulajdon öröklése esetén az illeték mértéke 9%.
A leírtak alapján nem tudok olyan illetékkedvezményről vagy -mentességről, ami az Ön esetében alkalmazható lehetne.
A honlapon található illeték kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő illeték összegét.

Tisztelettel,

Az örökhagyó adósságait is megöröklöm-e, amennyiben elfogadom az örökséget? Beépítetlen területként bejegyzett ingatlanra lehet végrehajtást folytatni?


Édesapám 5 éve eltűnt, a bíróság holttá nyilvánította. Egyedüli gyermeke vagyok. Tudomásom szerint sok adósságot halmozott fel. Egy ingatlan van a tulajdonában, amire korábban építkezett, de az nincs bejegyezve a földhivatalnál, tehát ott csak egy üres telek szerepel. A sok tartozás miatt (OTP hitel, NAV adósság, stb.) végrehajtóhoz került az adósság. Ha most átveszem az örökséget, akkor öröklöm-e az adósságait is, aminek a végét nem tudom? Illetve ha később derül ki olyan adósság, amit jelen pillanatban nem tudok, az is fog-e engem terhelni? Nem évülnek el a halálával? Ha üres telek van csak bejegyezve, akkor a lakás olyan, mintha nem is létezne? Tehát arra nem is vethettek ki jelzálogot, vagy egyéb terhet, csak a telekre? Köszönöm válaszát!


Tisztelt Gabi!

Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre. Az örökös az örökhagyó jogutódja, tehát megilleti mindaz, ami az örökhagyót megillette, és terheli mindaz, ami az örökhagyót terhelte, azzal a lényeges korlátozással, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért csak a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.
A halál ténye a követelések elévülését nem érinti.
Az ingatlan-nyilvántartásban beépítetlen telekként szereplő ingatlanra is lehet végrehajtást folytatni.

Tisztelettel,

Köteles-e az örökös a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig felmerült közös költség és kamatai megfizetésére?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Társasházi lakás tulajdonosa elhunyt, a hagyatéki eljárás még nem zárult le, azóta a közös költséget senki sem fizeti. A hagyatéki tárgyalás lezárulása után az örökös köteles- e a közös költséget és kamatait fizetni visszamenőleg is? Ha a törvény § számát is meg tudná írni, azt külön megköszönném. Válaszát előre is köszönöm D. Erika


Tisztelt Erika!

Igen, köteles. Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre. Az örökös az örökhagyó jogutódja, tehát megilleti mindaz, ami az örökhagyót megillette, és terheli mindaz, ami az örökhagyót terhelte, azzal, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.
Késedelmi kamat a társasház szervezeti és működési szabályzata, ennek hiányában a Polgári Törvénykönyv alapján érvényesíthető az örökössel szemben [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. §, 7:1. § és 7:96. §].

Tisztelettel,

Valóban nem adható át a hagyaték, amíg a kötelesrészre jogosult nem nyilatkozik igényéről?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Párom az elhunyt Nagyapja végrendelete alapján örökölt/örökölne egy ingatlant. 4-en vannak testvérek és folyamatban van a hagyatéki eljárás. A probléma a köteles résszel kapcsolatban van. A közjegyző azt adta tudomásunkra, hogy amíg a másik 3 testvér nem nyilatkozik arról, hogy a köteles részt kérik-e vagy lemondanak róla a hagyatéki eljárást nem tudja lezárni. Az egyik testvér le is nyilatkozta, hogy igényt tart rá, de a másik kettő teljesen közömbös az ügyben és nem hajlandóak megírni a nyilatkozatot. A közjegyző szerint ezáltal az idők végezetéig is elhúzódhat a hagyatéki eljárás, mivel mint már fentebb írtam a nyilatkozatuk hiányában nem zárható le. A kérdésem az lenne, hogy ez valóban úgy van ahogy a közjegyző állítja? Ha nem nyilatkoznak, nem zárható le a hagyatéki tárgyalás? Internetes keresgélésem alapján a köteles rész igénylésnek nem is kéne a hagyatéki tárgyalás részét képeznie. És ha nem nyilatkozik a 2 testvér, az tekinthető annak, hogy nem tartanak igényt a rájuk eső köteles részre és bírósági úton tudnak 5 éven belül igényt tartani rá. De sajnos laikus vagyok ezért kérném az ön segítségét az ügyben. Előre is köszönettel: H. Róbert


Tisztelt Róbert!

Ez természetesen nem így van, valószínűleg félreérthették a közjegyző tájékoztatását.
Az Önök esetében a közjegyző - mivel teljes hatállyal átadni nem tudja - ideiglenes hatállyal adja majd át a hagyatékot.
Az öröklési jogi vitával érintett hagyatékot ideiglenes hatállyal a szerződéses örökösnek, ha ilyen nincs, a végrendeleti örökösnek, írásbeli és szóbeli végrendelet esetén az írásbeli végrendeletben megnevezett örökösnek, végintézkedés hiányában pedig a törvényes örökösnek kell átadni [a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (He.) 85-86. §].
A hagyatéki pert az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítania a kötelesrészre jogosultnak [He. 114. §]
Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válik, ha
a) a hagyatéki per megindítását a jogosult nem igazolja, b) a hagyatéki pert megindító keresetlevelet a bíróság a jogerősen elutasította, c) a bíróság a keresetet jogerősen elutasította, d) a hagyatéki pert a bíróság jogerősen megszüntette, vagy e) a hagyatéki pert a bíróság érdemi döntés nélkül fejezte be [He. 88. § (1) bekezdés].

Tisztelettel,

<