Ingatlanjogi Tanácsadás

Tartási szerződéssel átruházott vagyon tekintetében kizárható-e a kötelesrészre jogosultak igénye?


Tisztelt Doktor Úr! Eltartási szerződést kötöttem 76 éves első unokanővéremmel. A férje 10 éve öngyilkos lett prosztata betegsége miatt. Egyetlen fia is öngyilkos lett családi problémája miatt. Két felnőtt unokája van, akik az eset óta elköltöztek a községből 200 km-re az édesanyjukkal. Ez 8 éve történt. Azóta soha nem látogatták, és nem érdeklődtek a nagymama felől. Az unoka nővérem megkért, hogy segítsek neki, mert belebetegedett ebbe a helyzetbe. Félig lebénult, kapott egy agytrombozist. Én szívesen ápolom, szeretem Őt. Jól kijövünk egymással. A szerződést ügyvéd készítette. Az lenne a kérdésem, hogy unokái kizárhatók-e a kötelesrészből? Aki eltartási szerződést köt valakivel, az nagyot vállal magára. Kérem a Dr. Urat legyen szíves válaszolni. Előre is köszönöm! Tisztelettel Mária


Tisztelt Mária!

Egy lényeges körülmény hiányzik leveléből: a tartási szerződés kelte.
Amennyiben ugyanis a tartási szerződést 2014. március 15. napja előtt kötötték, a szerződéssel átruházott vagyont nem kell hozzászámítani a kötelesrész alapjához.
Ha azonban ezt követően került sor a szerződés megkötésére, a tartási szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani a tartási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás értékét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7:80 (4) bekezdés].

Tisztelettel,

Visszakövetelhetik-e az örökhagyó által adott ajándékot a gyermekei?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesanyám 6 évvel ezelőtt ingatlanának 1/2 részét unokájának (öcsém fia) ajándékozta. Az ajándékozási szerződésben szerepelt, ha beteg lesz ápolják, segítik az unoka szülei. Ez nem valósult meg, édesanyámat én ápoltam, gondoztam haláláig. Az a kérdésünk, mivel az ajándékozási szerződésben leírtak nem teljesültek, testvéremmel visszakaphatjuk-e az elajándékozott részt. Az ingatlan másik 1/2 része 1/4, 1/4 tulajdona az öcsémé és az enyém. Válaszát előre is köszönöm.


Tisztelt Julianna!

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:237. §-a alapján az ajándékot az ajándékozó követelheti vissza. Mivel nem Önök voltak az ajándékozók, így visszakövetelni sem tudják az ajándékot.
Figyelemmel azonban arra, hogy az ajándékozásra az örökhagyó halálát megelőző tíz éven belül került sor, testvérével kötelesrészre jogosultak. Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna [Ptk. 7:81.§ (1) bekezdés a) pont és 7:82. §].

Tisztelettel,

Tisztelettel,

Felelek-e a saját vagyonommal is, ha az örökség nem elegendő az örökölt tartozás kiegyenlítésére?


Tisztelt Ügyvéd úr! Azzal kérdéssel fordulok Önhöz, 2010-ben édesapám halálát követően örököltem a hagyaték szerint (amit sajnos akkor nem utasítottam vissza) I. ingatlan 1/4 részt. 6.000.000.-Ft hagyatéki értéken, mely 36.000.-CHF jelzáloghitellel meg van terhelve, ami a mai napig 49.000.-CHF-re duzzadt, illetve II. ingatlan 1/4 részt 3.000.000.-Ft hagyaték értéken. A svájci frank alapú hitelnél húgom az adós, az édesanyám a készfizetőkezes és zálogkötelezett, illetve édesapám volt kezes és zálogkötelezett. Én semmilyen formában eddig a hitelben nem szerepeltem. Mivel a kezességet is örököltem csak a hagyaték erejéig felelek a hitelért vagy azon felül is a saját vagyonomat is megterhelhetik, ha nem fedezi a végrehajtási összeg a hitelt? A II. Ingatlan eladásra került, így 750.000.-Ft amivel még felelhetek. Az is a hitelhez tartozik ilyenkor? Válaszát előre is köszönöm Éva


Tisztelt Éva!

Ahogy azt már több korábbi válaszomban is megírtam – ha a bankkal nem kötött ettől eltérő megállapodást – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7:96. §-a szerint az örökös a hagyatéki tartozásokért kizárólag a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Az örökös egyéb vagyonával csak akkor felel, ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai már nincsenek az örökös birtokában, de ekkor is csupán az öröksége erejéig.
Amennyiben a végrehajtásból befolyt összeg nem elegendő a tartozás kifizetésére, a bank a tartozás erejéig követelheti Öntől a 750.000,- Ft megfizetését.

Tisztelettel,

Két éven belül megnyílt öröklés esetén hozzá kell-e számítani a kötelesrész alapjához a vagyon értékének a tartással nem fedezett részét?


Kedves Tisztelt Dr. Kollár Andor! Érdekelne, ha szeretnék valakivel eltartási szerződést kötni a lakásáért cserébe,  és van örököse a lánya, tényleg van köteles rész, ha 2 éven belül elhalálozna? Sajnos rákos beteg, így tulajdonképpen bármikor elhunyhat, de akár még 20 évig is élhet. Vagy adja el a lakását, vegyen a nevemre egyet akár haszonélvezettel a nevére, és a szerződésben benne lesz hogy haláláig eltartom ápolom gondozom stb. Válaszát előre is tisztelettel köszönöm


Tisztelt László!

Igen, a Ptk. a kötelesrész alapjánál szabályozza ezt: a szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7:80 (4) bekezdés].
Álláspontom szerint az elidegenített lakás árából az Ön nevére vásárolt ingatlanra is alkalmazandóak a fentiek.

Tisztelettel,

Elveszthetem-e az ingatlanomat örökölt tartozás miatt?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy párom szülei devizahitelt vettek fel, és egy ideig fizették, majd párom édesapja elhunyt, és nem volt fizetve utána a hitel. A hagyatéki tárgyaláson derült ki, hogy nincs fizetve, ennek ellenére a párom, a testvérei és az édesanya megörökölték az ingatlant. Eközben a bank felbontotta a korábbi szerződést, és árverezésre fog majd kerülni valamikor az ingatlan. Kérdésem az, hogy ha nem sikerül, vagy ha sikerül a banknak eladni az ingatlant, de marad még tartozás, és nincs egyéb tulajdona az édesanyjának, a páromnak viszont van ingatlana, örökölhető-e a tartózás? Van-e értelme vissza ajándékozni? A hitelszerződésben párom nem vett részt, kezességet nem vállat, és nem is egy címen laknak. Kérem segítsen ügyvéd úr. Előre is köszönöm a segítségét. S. Róbert


Tisztelt Sulyok!

A tartozás természetesen örökölhető, viszont, mint ahogy azt már több korábbi válaszomban is megírtam a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7:96. §-a szerint az örökös a hagyatéki tartozásokért kizárólag a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Az örökös egyéb vagyonával csak akkor felel, ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai már nincsenek az örökös birtokában, de ekkor is csupán az öröksége erejéig. Az ajándékozásnak az Önök esetében tehát semmi értelme nincs.

Tisztelettel,

<