Ingatlanjogi Tanácsadás

Megosztott telekrész után mekkora személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségem keletkezik?


Tisztelt Ügyvéd úr! 2011-ben öröklés és ajándékozás során lettem egy ingatlanrész tulajdonosa. A hagyatéki végzésben így szerepel: "kivett lakóház, udvar, gazdasági épület" és az értéke x millió Ft. Mivel az ingatlan osztatlan közös tulajdon volt, és a többi tulajdonos el akarta adni a részüket, telekalakítási eljárással megosztásra került. Az ingatlanrészem 2 helyrajzi szám alá került 100/1/I (lakóház, udvar, gazdasági épület) és 100/2 (beépítetlen terület). Idén, 2016-ban a 100/2-es területet eladtam x millió Ft-ért. A kérdésem, hogy kell-e és ha igen, mennyi adót kell fizetnem? Válaszát előre is nagyon köszönöm.


Tisztelt Anita!

A kérdés pontos megválaszolásához nagyon kevés az információ, és okiratok áttanulmányozása is szükséges lenne. Általánosságban annyit tudok mondani, hogy a hagyatéki eljárásban megállapított, illetve az ajándékozási szerződésben szereplő forgalmi értékek alapul vételével meg kell bontani az alapingatlan forgalmi értékét helyrajzi számok (művelési ágak) között, majd a beépítetlen területre jutó érték, és a 100/2 helyrajzi számú ingatlan eladási árának összevetésével állapítható meg, hogy keletkezett-e adóköteles jövedelem.

Az adóalapból levonható az ingatlan megszerzésre fordított összeg, és az ezzel összefüggő más kiadások, az értéknövelő beruházások és a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadások, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

Az így kapott adóalap után 15% mértékű adó fizetésére köteles.

Mivel az ingatlanok értékét csak iksszel jelölte, sem az nem állapítható meg, hogy kell-e adót fizetni, sem pedig az, hogy mennyit.

A honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő adó összegét.

Tisztelettel,

Keletkezik-e adófizetési kötelezettségem, ha ugyanannyiért adom el az ingatlant amennyiért szerzetem? Kell-e illetéket fizetnem, ha a saját javamra haszonélvezeti jogot alapítok az értékesített ingatlanon?


Tisztelt Iroda! 4 éve vettem ingatlant 12.000.000,-Ft-ért. Most el szeretném adni ugyanennyi összegért, de rá szeretném tenni haszonélvezeti jogomat.( 67 éves vagyok) Szeretném kérdezni, a haszonélvezet mennyivel csökkenti az ingatlan vételárát van é díja a haszonélvezet jog érvényesítéséhez kell é személyi jövedelemadót fizetnem és ha kell, mennyi az összeg? A válasz előre is köszönve üdvözlettel Z. Klára


Tisztelt Klára!

Csupán a megszerzett jövedelem adóköteles. Ha annyiért értékesíti az ingatlant amennyiért vásárolta is, nem keletkezik jövedelme, tehát nincs adófizetési kötelezettsége sem. 12.000.000,- Ft-os forgalmi értékű ingatlan esetében az Ön által alapítandó haszonélvezeti jog értéke 2.400.000,- Ft, a tulajdonjog értéke pedig ennek megfelelően 9.600.000,- Ft. A haszonélvezeti jog alapításhoz Önnek sem személyi jövedelemadót, sem illetéket nem kell fizetnie [az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 20. § (2) bekezdése].
Egyebekben honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral és illeték kalkulátorral kiszámíthatja a jogügylet után várhatóan fizetendő személyi jövedelemadó és illeték összegét.

FOLYTATÁS

Tisztelettel,

Értékesítenénk a nyolc éve vásárolt családi házunkat, de nincsenek számláink az értéknövelő beruházásokról. Milyen adó- vagy egyéb fizetési kötelezettségünk keletkezik?


Tisztelt Ügyéd Úr, ingatlan eladással kapcsolatban szeretném a tanácsát kérni. Volt férjemmel 2007. év augusztusában vásároltunk egy családi házat. A ház vétel ára 5.5 M Huf volt. Az ingatlant teljes összegben deviza (svájci frank) hitelre vásároltuk. A kölcsöntartozás jelenleg is fennáll, melynek mértéke körülbelül 6M Huf. A jelenleg felújításra váró ingatlant értékesíteni tudjuk a vételi ár, illetve a jelenlegi tartozásnál magasabb összegért. (6,9 M Huf) Ha jól tudom az eladásból befolyó bevélte jövedelemnek minősül. A kérdésem az lenne, hogy az ingatlan eladása után milyen mértékű befizetendő adó keletkezik. Vagyis milyen költség/ek terhelik az eladót/eladókat. Továbbá, az ügyvédi költségek mellett, még milyen jellegű lehetséges költségek terhelik az eladót. Tulajdonrész: ½ - ½ arány Az évek során (2012. évig) történtek értéknövelő felújítások, melyet számlával nem tudunk igazolni. (Illetve jómagam több mint két éve életvitelszerűen külföldön élek, nincs a birtokomban számla vagy egyéb nyugta, mellyel a megtörtént felújításokat bizonyítani tudom.) Várom mielőbbi válaszát! Tisztelettel: Sch. Judit


Tisztelt Judit!

Családi ház esetében, mivel a szerzés öt évnél régebben történt, nem keletkezik adófizetési kötelezettségük, függetlenül attól, hogy az értéknövelő beruházásokat tudják-e számlával igazolni vagy sem. Mivel az ügyvédet a vevő választja, ezért az ügyvédi költségek sem Önöket terhelik.
Adófizetési kötelezettségük legfeljebb akkor keletkezhetne, ha az ingatlanon garázs vagy egyéb nem lakás céljára szolgáló melléképület is van, és akkor is csak ez utóbbiak tekintetében. Ebben az esetben meg kell határozni a lakóházra, illetve az egyéb épületre jutó vételárrészt, illetve eladási árrészt, majd az egyéb épületre jutó eladási árrész alapul vételével kell kiszámítani az esetlegesen fizetendő személyi jövedelemadó összegét. A lakóházra jutó eladási árrész természetesen ebben az esetben is adómentes. A honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő adó összegét.

Tisztelettel,

Milyen adóvonzata van a termőföld értékesítésének?


Tisztelettel köszöntöm, szeretnék tanácsot kérni. Osztatlan közös tulajdonú föld eladás ügyben. Tsz-től aranykorona értékben földet kaptam, 2013-ban ki is mérték, hárman vagyunk, mindenki tudja mennyi terület az övé. Eddig költség nem volt. Én szeretném eladni az egyik társamnak, mivel nekem nincs rá szükségem, idős nyugdíjas vagyok. Milyen adó vonzata lenne a kevés kis pénznek. A föld Bp. III. kerületben van. Jelenleg volt barackos szántó. Köszönöm szépen, ha választ kapok. Üdv Kati


Tisztelt Kati!

A jövedelem megállapítására a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni:
1. az átruházó magánszemély által az ingatlan megszerzésére fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat,
2. az értéknövelő beruházásokat, valamint
3. a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
A megszerzésre fordított összeg számítási módját a fenti törvény 62. § (2) bekezdése, míg a jövedelem évenkénti csökkentésének módját a 62. § (4) bekezdése tartalmazza.
A fenteik szerint számított jövedelem után 16% mértékű személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik. A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályokat a törvény 1. számú mellékletének 9.5. pontja tartalmazza.

Tisztelettel,

Csökkenti az adóalapot a hitel visszafizetése? Mit tehetek a bérlőim ingóságaival?


Tisztelt Ügyvéd Úr Tavaly vásároltam egy ingatlant,az idén értékesíteném mivel,előre láthatólag a forintosítás következtében,jelentősen csökkentetné a hitelem. Hitelkiváltásra használva is adóznom kell, ha a vételi árnál, nagyobb áron értékesítem az ingatlant? Ezen kívül a CSOK-ot kívánom igénybe venni egy kisgyermekemre jól tudom hogy lehet hitelkiváltáshoz is kérni? Ezen ingatlan ki volt adva albérletbe az albérlők elköltöztek de a cuccukat a közös tárolóba hagyták.Nem hajlandóak elvinni,mit tudok tenni? Válaszát előre is köszönöm!


Tisztelt Sándor!

A vételár hitelkiváltásra felhasznált része nem csökkenti az adóalapot. A honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő adó összegét. A családok otthonteremtési kedvezményéről szóló tájékoztatót ide kattintva tekintheti meg. Amennyiben a bérlők 2014. március 15-ét megelőzően hagyták ott az ingóságaikat, akkor a felelős őrzés szabályai [már nem hatályos 1959. évi IV. törvény 193. §], amennyiben pedig ezt követően, akkor a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadóak az esetre. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény új szabállyal rendezi a megbízás nélküli ügyvivőhöz került idegen vagyontárgyak jogi helyzetét. A törvény a megbízás nélküli ügyvivőt e vagyontárgyakkal kapcsolatban terhelő elkülönítési, őrzési, elszámolási és kiadási kötelezettségre a bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályainak [6:310. § és ezt követő §-ok] megfelelő alkalmazását rendeli.

Tisztelettel,

<