Ingatlanjogi Tanácsadás

Mit tehetek, ha szükségem van a vételárra, viszont a tulajdonostársam nem akarja értékesíteni az ingatlant?


6 éve örököltem 1/2 tulajdoni hányadban az ingatlant. A másik fele nagybátyámé. Azóta szeretném értékesíteni, amire ő nem hajlandó. Engem kifizetni nem tud. Az ő tulajdonában van egy tanya, felajánlottam mondjon le róla én lemondok a falusi házról. Erre sem hajlandó. Én viszont hozzá akarok jutni az örökségemhez, akár peres úton is. Mit lehet tenni?


Tisztelt Ocskó Ágota!

Ahogy Ön is írta, peres eljárás keretében kérheti a bíróságtól az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését. Ha egyik tulajdonostárs sem tudja - vagy nem akarja - megváltani a másikat, a bíróság a tulajdonközösség megszüntetését az ingatlan árverési értékesítése útján is elrendelheti. Ebben az esetben a költségek levonása után fennmaradó vételár kerül megosztásra a tulajdonostársak között, tulajdoni hányadaik arányában.

Tisztelettel,

A tulajdonostárs nem akarja megosztani az ingatlant, eladni sem akarja a saját tulajdoni részét, de megváltani sem a másik tulajdonostárs részét. Milyen lehetőségek vannak?


Jó napot kívánok Ügyvéd úr! Nekem olyan kérdésem lenne, hogy mit lehet akkor tenni, ha örököltünk egy tanyát melyen van két ház, illetve tartozik hozzá egy 8885 nm2-es gyümölcsös hárman: 2/4-ed (elhunyt fia), 1/4-ed (elhunyt unokája), 1/4-ed (elhunyt másik unokája). Az elhunyt személy fia életvitelszerűen él a tanyán lévő egyik házban él feleségével. A két unoka szeretné eladni a részüket, de az elhunyt fia nem tudja megvásárolni a tanyát, nem akarja eladni, illetve felosztani sem hajlandó. Nagyon szépen köszönöm előre is a válaszát, további szép napot kívánok magának! Üdvözlettel: Sz. Tibor Mihály


Tisztelt Tibor!

A tulajdonos nem kényszeríthető arra, hogy a saját tulajdonát értékesítse, ugyanakkor a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, akár közös tulajdon megszüntetése iránt per útján is.
Amennyiben az ingatlan természetben és jogilag is megosztható, a bíróság a közös tulajdon megszüntetésének ezt a módját is elrendelheti. Ha azonban egyik tulajdonostárs sem akarja magához váltani a másik tulajdoni részét, a közös tulajdon megszüntetésének nem marad más módja, csak az ingatlan árverési értékesítésének elrendelése. Ilyenkor az árverésen befolyt vételár kerül megosztásra a tulajdonostársak között, tulajdoni hányadaik arányában.

Tisztelettel,

Tulajdonostársam elhanyagolta az ingatlanrészét: omladozik, egerek jönnek át hozzám. Mit tehetek?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Olyan problémával keresem fel Önt, amivel igazából nem tudtom, hogy kihez forduljak. Szegeden egy 1600 m2 osztott tulajdonú telken fekvő ingatlan 2/3 részének a tulajdonosa vagyok. Az 1/3 részén egy idős nő lakott a maga 95 életévével. Az egész telek egy házszámon van egy kapubejáróval. Az idős nő ingatlan része nem esett át újításon, ami az 1900-as évek elején épült. Mivel az idős nő nem tudott magáról gondoskodni, a fia magához fogadta, gyámhatóság általi felszólításra. Jelenleg senki nem lakja, és senki nem tartja karban sem a telket, sem a rájuk eső ingatlan részt, ami egybe van építve az enyémmel. Omladozik, egerek jönnek át, félő, hogy az ő része összeomlik, ezzel kárt okozva az én ingatlanomban. A nő fiával, aki 70 év körüli nem lehet szót érteni. Levélben is próbáltam de ott sem. Az én telkem egy kis részét beépítette saját magának, de nem merem elbontani, mert erőszakos, és félek, hogy kárt tesz bennem. Hogyan tudnám ezt visszakapni? Fel lehetne szólítani, hogy újítsa fel a részét? Kihez tudnék ezzel a problémával fordulni? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm, nagy segítséget jelentene. Üdvözlettel: K. Anita


Tisztelt Anita!

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:76. §-a szerint az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell. Az Ön által írtak alapján azonban tartok tőle, hogy ez sem oldaná meg a problémát, hiszen Önnek kellene előlegezni a felújítások költségeit, és vélhetően az ezzel kapcsolatos elszámolás is csak újabb konfliktusokat szülne.
Két lehetséges megoldást javaslok tehát:
1. Mivel a birtoklásának zavarása több mint egy éve tart, a jegyző nem jogosult az eredeti birtokállapot helyreállítására; viszont bírósági per útján, ún. birtokperben birtokvédelmet kérhet a bíróságtól.
2. A Ptk. 5:83. §-a alapján a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti a bíróságtól. A közös tulajdon megszüntetése iránti perben tehát annak forgalmi értékén megválthatná a tulajdonostársa tulajdoni részét, ezt követően pedig belátása szerint felújíthatná vagy akár el is bonthatná a problémás ingatlanrészt.

Tisztelettel,

Hogy szüntethető meg az ingatlan használati megosztására vonatkozó megállapodás?


Válaszát tisztelettel köszönöm, ezeket a lépéseket megteszem, amiket Ön tanácsolt, viszont a használati megosztás megszüntetését is szeretnénk, de nem tudjuk, hogy lehet-e vagy hogy miként lehet. Erre vonatkozna a kérdésünk, hiszen sokan úgy írtuk alá, hogy nem tudtuk, mivel jár. A tulajdonosi arány 5:1. Válaszát előre is köszönöm. K. Sándor


Tisztelt Sándor!

A megállapodás közös megegyezéssel vagy felmondással szüntethető meg.
A tartós jogviszonyt létesítő, határozatlan időre kötött szerződéses viszonyokra a Ptk. új, általános érvényű rendelkezéssel biztosítja a felmondás jogát. E felmondási jog kizárása semmis [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:213. § (3) bekezdése]. A Ptk. a felmondáshoz határidőt nem tűz, hanem annak megállapítását a felekre bízza, és csak „megfelelő”, azaz az adott helyzetben általában elvárható felmondási idő megállapítását írja elő.

ELŐZMÉNY

Tisztelettel,

A tulajdonostársammal szóban közöltem, hogy értékesíteném az ingatlanrészemet, aki közölte, hogy meg is vásárolná azt, de azóta nem érem el. Mit tehetek?


Tisztelt Ügyvéd úr Biatorbágyon van egy kizárólagos használatú megosztási szerződéses ingatlanom, az én területemet és a rajta lévő lakóházamat el szeretném adni, ezért kb. 6 hónapja beszélgetés során értesítettem a szomszédot szándékomról, akkor úgy nyilatkozott, hogy élne elővételi jogával, és többek között megnézette a házat a fiával, akinek foglalkozása ingatlanügynök. Az azóta eltelt félév alatt nem nyilatkozott. Három hónapja jelentkezett egy vevő, aki kölcsönfelvétel segítségével megvenné a házat, de mivel a telek szomszédtól az elővételi jogról való lemondási nyilatkozatot, ill. a megosztási szerződést, többszöri megkeresés ellenére sem tudom megszerezni, mert az üzenetrögzítőjén hagyott üzeneteim, ill. a titkárságán hagyott felkéréseim ellenére sem hívott vissza, így sajnos a vevő a fenti papírokat a bank felé nem tudja benyújtani, ezért a kölcsön intézése elakadt. Két hete a házat megvenni szándékozó ismerősöm bent járt a papírok intézése érdekében a titkárságon, ahol azt mondták neki, hogy az úr fel fog jelenteni, azóta többször is megpróbáltam kapcsolatba lépni vele, hogy tisztázzam, mivel akar vádolni, de eddig nem sikerült, sem ő, sem az ügyvédje nem keresett meg, így úgy érzem ez csupán további időhúzás, vagy a vevő elriasztása a vételi szándéktól. Kérdésem, hogy ilyen esetben mit tudok tenni a nyilatkozatok megszerzése érdekében, valamint milyen követelésem lehet az esetleg a szomszéd időhúzása miatt bekövetkezett károk /vételi szándék elmaradása stb./ esetén. Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel, S. Imre


Tisztelt Imre!

A vételi ajánlat közlését az elővásárlásra jogosulttal a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:222. §-a szabályozza. Eszerint ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Az ajánlatot a nyilatkozattételre megfelelő határidő tűzésével, bizonyítható módon célszerű közölni pl. ajánlott, tértivevényes levél formájában. Az ajánlat közlése a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül. Ha a jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos a dolgot az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően vagy annál az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlatot elfogadja, a szerződés közöttük jön létre.
A használati megosztás a tulajdonostársak megállapodása, abból tehát Önnek, vagy jogelődjének is rendelkeznie kell példánnyal, esetleg az okiratot szerkesztő ügyvédnél is fellelhető lehet.
A leírtakból nem látok olyan jogellenes magatartást a tulajdonostárs részéről, amely a kártérítési felelősségét megalapozhatná.

Tisztelettel,

<