Ingatlanjogi Tanácsadás

Ingatlan osztott használatával kapcsolatos kérdések.


Kedves Ügyvéd Úr! A következő ügyben kérném szíves véleményét, bár tudom, hogy családjogot is bőven érint a téma, de megköszönöm, ha bármiben tud tanácsot adni. Páromnak közös ingatlana van még a volt feleségével, 1/2-1/2 tulajdoni hányaddal. A volt neje 2013-ban önként ment el a kiskorú kisfiúkkal albérletbe. A váláskor (2014 januárjában) a bírósági ítélet mellékletét képezte az egyezség, melyben a következő szerepel: A felek a házasság alatt szerzett ingó vagyonukat megosztották, az életközösség alatt felvett hitelt fele-fele arányban vállalják visszafizetni a pénzintézet felé. A felek megállapodnak abban, hogy az utolsó közös lakóhelyüket képező ingatlan közös értékesítését rögzítik, amelynek végső időpontja 2015. január 7. napja. Ezen időpontig az utolsó közös lakás kizárólagos használatára az alperes (párom) jogosult. Amennyiben az alperes az ingatlanba barátnőt, élettársat, stb. más személyt befogad, úgy ezen időponttól kezdődően többlethasználati díj jogcímén köteles a felperes részére 1/2 mértékével egyező többlethasználati díjat megfizetni. 2015. január 7. napjától kezdődően pedig, amennyiben az ingatlan közös értékesítése nem történik meg, a felek megállapodnak abban, hogy azt osztottan, akként jogosultak használni, hogy a felperes jogosult a felső szint, míg az alperes jogosult az alsó szint kizárólagos használatára. A ház azóta sem került értékesítésre. A volt feleség közölte, hogy nem járul hozzá az eladáshoz, átvenni nem tudja a hitelt, személyi hitelei miatt, nem járul hozzá semmilyen megoldáshoz. Párom természetesen igyekszik elkerülni a bíróság általi közös tulajdon megszüntetését. Kérdéseim: 1. A volt feleség a hitel ráeső részét nem fizeti, az apa fizeti a teljes összeget, ugyanakkor az apa nem fizet neki tartásdíjat. Ez jogszerű-e? Megállapodhatnak-e ebben a felek? 2016 decemberéig ez havi 11 ezer forint többletkiadást jelentett az apának. 2017 januárjától belement abba az apa, hogy 15 ezer forinttal több tartásdíjat fizet, így a 4000 Ft-ot átutalja az anyának. 2. A volt felesége a házzal kapcsolatban semmilyen díjat nem fizet, értem ez alatt a biztosítást, kommunális adót. A felújításhoz nem járul hozzá, festést sem engedélyez, a ház szép lassan tönkremegy, amit muszáj, azt az apa kifizeti. (vízóra elfagyás, tető beázása, földeletlen villanyszerelés, stb.) Ezeket a kiadásokat polgári perben lehet csak utólag érvényesíteni? Pl. ha tönkremegy a kazán, ami sajnos a szerelő szerint várható, akkor a téli időszakban a kapcsolattartást nem tudja megvalósítani fűtetlen épületben, az nem minősül a gyermek veszélyeztetésének? 3. A házzal kapcsolatban fontos leszögezni, hogy két szintes, de a két szintre külön bejárat nem megoldható. Az alsó szinten van csak konyha és az egyezség nem terjed ki arra, hogy az közös használatú lenne. Így az életben nem is lehetne közösen használni azt, a békés együttélés az elmérgesedett viszony miatt az nem lehetséges. Érvényes így mégis a bíróság által jóváhagyott egyezség? 4. A volt feleség többlethasználati díjat követel, mivel az apa a fenti lakrészbe felmegy, amikor a gyermek is ott van, hisz ott a szobája, játékai. Soha nem lakott ott más, az elmúlt egy évben én magam is kb. 5 alkalommal tartózkodtam ott és kb. 3 alkalommal aludtam ott a kislányommal együtt. Az amikor pénzt kért páromtól, akkor is elmondta párom, hogy nem tud adni többet, de ha nem tudja fenntartani az önmaga által választott albérletet és az autóját, akkor költözzenek vissza. Ezt bármikor megteheti. Jár e többlethasználat ennek ismeretében és a fenti egyezség szövege szerint? 5. Az anya az egyik láthatáson szabályosan ránk tört (a gyámhatóság előtt ezt azzal indokolta, hogy a gyermek biciklijéért jött, és hogy ellenőrizze, használja-e az apa a felső szintet. Előzetes bejelentés és kopogás nélkül érkezett, a gyermeket elvitte. A jelenetre nem térek ki, azt a gyámhivatal intézte. Kérdésem, hogy bármikor bemehet-e az ingatlanba ily módon?


Tisztelt Grab!

1. Az apának fizetnie kell a gyermektartásdíjat, abba nem számíthatja be a hitel törlesztő részletei jogcímén az anyával szemben fennálló követelését.

2. A volt feleségnek a használathoz kapcsolódó díjakat nem kell viselnie. A férj az állagmegóvó munkálatok volt feleségre eső részét követelheti tőle.

3. Igen, érvényes az egyezség. Az osztott használatnak nem feltétele a külön bejárat.
4. Mivel az ingatlan használattól nem zárták el, véleményem szerint nem jár neki többlethasználati díj.
5. Osztott használat esetén bármikor használhatja az ingatlanrészét, amennyiben ebben megakadályozzák, attól az időponttól kezdve jogosan igényelhet többlethasználati díjat.

Tisztelettel,

Megosztom