Ingatlanjogi Tanácsadás

Haszonélvező bérbeadó halála esetén kihez kell címezni a bérleti szerződés felmondását?


Haszonélvezeti joggal rendelkező bérbeadó elhalálozása esetén kinél mondható fel a bérleti szerződés?


Tisztelt Zsuzsa!

A haszonélvező halála a bérleti jogviszonyt nem érinti, az ingatlan tulajdonosa a haszonélvező jogutódja, akit a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek a továbbiakban ugyanúgy megilletnek, illetve terhelnek, mint a néhai haszonélvezőt. A felmondást tehát az ingatlan tulajdonosához kell címezni.

Tisztelettel,

Megoldható-e, hogy ne kelljen lebontani az építési engedély nélkül épült ingatlant?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Kecskeméten készülünk családi házat venni. Szerencsére van ingatlanközvetítéssel foglalkozó barátunk helyben és így tud segíteni a választásban. Néhány ingatlan esetében azt a tájékoztatást adta, hogy osztatlan közös tulajdonú telken van vagy ami még rosszabb, nincs rá építési engedély. Ezek az ingatlanok a 80-as 90-es években épültek. Annak már utána néztünk, hogy ha 10 éven belül épült az ingatlan építési engedély nélkül, akkor bontásra kötelezhető. 10 évnél régebbi építésű ingatlanok esetében valahogy megoldható-e, hogy ha megvásárolom, akkor ne kelljen elbontatni és minden megfeleljen a hatályos jogszabályoknak? Válaszát előre is köszönöm! Imre


Tisztelt Imre!

Kérdése a jelen honlap keretein belül nem válaszolható meg, erre ugyanis nincs általános formula, ingatlanonként kell vizsgálni a problémát.
Nem javaslom építési engedély nélkül épült ingatlan megvásárlását.

Tisztelettel,

Hitellel terhelt élettársi közös vagyont képező ingatlannal kapcsolatos kérdés.


Üdvözlöm. Tizenhárom éve élek (nem regisztrált) élettársi kapcsolatban. A kapcsolatunk annyira megromlott hogy külön utakon képzeljük el a jövőt. Az egyetlen bökkenő, hogy közösen vettünk fel hitelt és vásároltunk ingatlant. A hitelnél én vagyok az adós, élettársam az adóstárs, a tulajdonjog az én nevemen van, mivel akkor még a jelzálog a szüleim házán volt, és ők ragaszkodtak az én kizárólagos tulajdonjogomhoz. Én elhagynám a házat, és nem kérnék semmit az ingatlanból csak a személyes tárgyaimat, de mivel én vagyok a fő adós, nem szeretném ha a továbbiakba a volt párom esetleges nem fizetésével nekem kéne rendeznem ezt a tartozást. Van-e arra mód hogy törvényesen átvegye egy személyben azt a hitelt és a ingatlant? Válaszát köszönöm.


Tisztelt Krisztina!

Élettársi közös vagyon megosztása jogcímén az ingatlan tulajdonjoga átruházható a volt élettársára úgy is, hogy kizárólagosan ő vállalja át az ingatlant terhelő hitelt is. Ehhez a bank hozzájárulása és a kölcsönszerződés módosítása is szükséges. Javaslom, hogy először a bankot keressék meg, mert elképzelhető, hogy egyéb ingatlanfedezet, esetleg kezes bevonására is szükség lehet ahhoz, hogy Önt mint adóst kiengedjék a kötelemből.

Tisztelettel,

Értékesíthető-e a teljes ingatlan a tulajdonostárs hozzájárulása nélkül?


Tisztelt Dr Kollár Andor ügyvéd úr! Egy ingatlan eladási ügyben kérném az Ön válaszát.A nagymamám 6 éve meghalt akkor édesanyámék örökölték meg a lakást.Édesanyámék hárman voltak testvérek.Akkor a lakást a három testvér örökölte.Tavaly sajnos meghalt a legidősebb testvére édesanyámnak.Ő édesanyámra hagyta a lakás részét,így édesanyám lett a többségi tulajdonos 2/3-ban. Az öccse 1/3-ban tulajdonos. Most eladásra kerülne a sor és lenne is rá vevő,de nem tudja eladni,mert az öccse nem hajlandó aláírni.Annyit még az ügyhöz,hogy a lakás közmű tartozását is édesanyám fizette ki.A számlákat továbbra is ő fizeti,az öccse nem hajlandó belefizetni.Kérdésem volna ilyenkor mit lehet tenni?Fel lehet szólítani vagy egyáltalán lehet valamit is tenni?Egyáltalán így el tudja majd édesanyám adni a lakást nélküle valamikor is? Tisztelettel: T. Irén


Tisztelt Inci!

Édesanyja nem értékesítheti a teljes ingatlant a tulajdonostárs hozzájárulása nélkül. Megoldást a közös tulajdon megszüntetése iránti per jelenthet, melyben az édesanyja megválthatná a testvére tulajdoni hányadát. Miután megszerezte az ingatlan kizárólagos tulajdonjogát, nincs akadálya az önálló értékesítésnek.
A közmű tartozások azt terhelik, aki használja az ingatlant. Ha senki nem használja, vagy mindketten használják, a használat arányában kötelesek viselni a felmerült költségeket. Amennyiben a kötelezett felszólítás ellenére sem fizet, fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezhető ellene.

Tisztelettel,

Nem ingatlanjoggal kapcsolatos kérdés.


Tisztelt Ügyvéd Úr! Autószereléssel foglalkozom több évtizede. 2013. év végén a helyi benzinkúton lerobbant egy autó. A töltőállomás vezetője autószerelőnek engem ajánlott a számomra ismeretlen nem helybéli tulajdonosnak. Találkoztunk, igyekeztem neki segíteni. Az autót elvontattuk a műhelyembe, diagnosztizáltuk a hibákat, elkezdtük a gépkocsi javítását. Időközben telefonon kerestem a tulajdonost, egyeztettük a javítás költségeit. Több megbeszélni való is lett volna, azonban a későbbiekben ezt a számot már nem tudtam elérni. Egyéb telefonos elérhetőséget nem kaptam. Tudtam, viszont a lakcímet. Az autót tároltam, vártam, hogy a tulajdonos jelentkezzen. Ez nem történt meg. A telefonszámon továbbra sem értem el. A tudomásom szerinti lakcímre ajánlott térti vényes levelet küldtem 2015. májusában. Ebben a levélben kértem, hogy keressen meg, mivel több megbeszélni valónk is lenne az állapotfelmérés után a javítással valamint a több mint egy évnyi tárolással kapcsolatban. Felajánlottam vételi szándékom is a gépkocsira, amennyiben anyagi nehézségei lennének és emiatt nem keres. Az ajánlott levelet átvették, erről a postai visszajelzést is megkaptam. A probléma továbbra sem rendeződött, a tulajdonos nem keresett. A gépkocsit fűtött műhelyben tárolom a mai napig. A vételi szándékom továbbra is fennáll, figyelembe véve a gépkocsin eddig elvégzett javítást, munkadíjat, alkatrész költséget valamint a tárolást (munkalapon vezetve részletesen). Időközben tudomásomra jutott, hogy a tulajdonost gyorshajtás miatt pénzbeli büntetésre ítélték, amit a mai napig nem rendezett. Gondolom ezt a gépkocsira tették fedezetül, és emiatt nem keresi az autót. Elképzelhető, hogy az autónak egyéb meg nem térített költségei is vannak. Pl.: kötelező biztosítás nem fizetése, vagy ha kölcsönből vásárolt, akkor a részletfizetés problémái. Bár ez csak feltételezés, bizonyítékaim nincsenek. Szeretném az autót legálisan megszerezni, tulajdonomba átíratni. Milyen lehetőségeim vannak? Milyen forgatókönyv szerint intézkedhetek? Ilyen esetben is felmerülhet az elidegenítés fogalma, mint az ingatlanoknál? Megjegyzem a gépkocsi piaci forgalmi értéke kb 500.000,- Ft, az eddig felmerült javítás költsége (tárolás nélkül) kb 100.000,- Ft. Válaszát várva, üdvözlettel: P. József


Tisztelt Uram!

Kérdése nem ingatlanjoggal kapcsolatos.

Tisztelettel,

<