Ingatlanjogi Tanácsadás

Szükséges-e a jelzálogjogosult hozzájárulása a tulajdonosváltozáshoz?


Tisztelt Ügyvéd úr! Édesanyám az unokáinak szeretné ajándékozni az ingatlant. Az ingatlanra szabad felhasználású hitelt vettünk fel. Kérdésem, hogy az ingatlant így is át lehet-e íratni az unokák nevére vagy csak ha lejárt a hitel? Köszönőm válaszát.


Tisztelt Antal!

Amennyiben az ingatlan terhére nem került bejegyzésre elidegenítési- és terhelési tilalom, elviekben nem lenne akadálya az értékesítésnek, azonban ezt megelőzően mindenképpen mutassák meg a bankkal kötött kölcsönszerződést egy ügyvédnek; valószínűnek tartom ugyanis, hogy a szerződésben kikötésre került, hogy az ingatlan tulajdonjogának elidegenítéséhez a bank hozzájárulása szükséges. Ha ezt nem tartják be, a földhivatal ugyan átjegyzi a tulajdonosváltozást, azonban a bank szerződésszegésre hivatkozással felmondhatja a szerződést, melynek következtében az egész tartozás egy összegben esedékessé válik.

Tisztelettel,

Hogy tekinthető felmondottnak a kölcsönszerződés, ha mi havonta a banknak fizettünk továbbra is?


Erste bank pár éve egyoldalúan felmondta a lakáshitel szerződésem. 10 éve vettünk fel 6 milliot 25 évre. Volt igaz elmaradásunk, de azt mindig pótoltuk kb: 5milliot fizettünk, de lehet hogy többet. Lényeg, az adósság kezelő vette át, de én ugyanúgy a banknak fizettem. Végrehajtás volt a lakáson, mert a fütéssel és a közös költségel is el voltunk maradva, de januárban rendezödött, mivel havi törlesztőbe megállapodtunk, hogy fizetem, s szüneteltetik az eljárást. Erről a bank is kapott levelet. Az Erste bank felszólított, hogy adjam el az ingatlant, s rendezem az 5.470 millio tartozásom, amit nem tartok jogosnak a kamatom lejárt, csak töke tartozásom van feléjük. Engem nem értesitettek, hogy ha lejár a kamatom akkor költöznöm kell, én azt hittem van még 15-évem.Próbáltam egyezkedni, de azt akarja hogy 1 év alatt fizessem ki a tartozásom tehát 460 ezret havonta. Párom svédben dolgozik, kezdtük rendezni január óta az adósságunkat. Én a banknak nem tartozom, minden hónapban fizettem, igaz volt elmaradásunk, de rendeztük feléjük. Az a baj hogy édesanyám lakása a fedezet vagy ezt az ingatlant kell eladnom vagy az övét vagy mindkettőt. Mint már írtam közüzemi tartozásom van, de azt szüneteltetik, mert fizetve van, s jóval utána a bank felszólít az eladásra, vagy elárverezi az ingatlant. Probáltam eszközkezelőhöz fordulni, de azt mondták az a baj, hogy 5.5 millio alatt van a tartozásom, s nem férek bele tehát kicsi az összeg, s az is baj hogy fizettem minden hónapban. Sok mindent nem értek, kérdőjeles nekem, hogy mért nem értesítettek, mért egyoldalú szerződés bontás volt, mért nem hajlandóak együtt működni? Fel ajánlottam hogy 3 év alatt tudnám rendezni, pedig én úgy tudtam 15 évem van még. Nem hajlandóak segíteni, nekik 1 év alatt kell, de ez nekem sok havi díjba. Ha a bank több éve felmondta a szerződésem, mért nekik fizettem havonta? Kérem az Ügyvéd Úr mielőbbi válaszát vagy segítségét mindig falba ütközöm. Köszönettel Anett


Tisztelt Anett!

Sajnos nem tudok Önnek segíteni. A jelen honlap keretein belül ennyire egyedi jogeset megoldására nincs lehetőség, ahhoz ugyanis nélkülözhetetlen lenne a keletkezett okiratok áttanulmányozása is.
Általánosságban annyit mondhatok, hogy amennyiben Önök megszegték a kölcsönszerződést - amit csak feltételezek - a bank a szerződésben foglaltak szerint jogosult volt felmondani azt. A kölcsönszerződés felmondásával a teljes kölcsöntartozás esedékessé válik, tehát már nem beszélünk törlesztő részletekről és 15 éves futamidőről sem.
Önök a kölcsönszerződés bank általi felmondását követően is a banknak tartoznak, tehát, hogy a felmondást követően a banknak teljesítettek, teljesen jogszerű és érthető is.
A kölcsönszerződés megszűnését követően a felek nem kötelesek további együttműködésre, tehát a bank sem kötelezhető bármilyen Önök által felajánlott részletfizetés elfogadására.

Tisztelettel,

Elárverezhet-e a bank egy olyan ingatlant, amely nem az adós tulajdona?


Üdvözlöm! Olyan kérdéssel fordulok önhöz, hogy 2006-ban szüleim eladták családi házukat testvérem elhalálozása miatt, majd ugyanebben az évben nevemre vásároltak 3 millió-kettőszázezer forintért egy zártkerti ingatlant Kaposvár külterületén, amiben azóta elhunyt édesapám után édesanyám él egyedül. 2008-ban 1.5 millió forint jelzálog hitelt vettek fel a hozzájárulásommal, felújításra. A következő években törlesztették is a hitel részleteit néhány elmaradással. A befizetett bizonylatokat átszámolva édesanyámék befizettek a banknak 1.1 millió forintot. A mai napon úgy áll a hitel, hogy a bank felmondta azt és egy ingatlanközvetítő irodán keresztül eladásra hirdeti a nevemen szereplő ingatlant 2.5 millió forintért. Megkeresésünkre a bank semmilyen információt nem hajlandó adni hogy mennyi az összeg amit követel. Édesanyám szeretné fizetni továbbra is a törlesztő részleteket, hogy megmaradjon az ingatlan, de a bank nem reagál, és a banknak dolgozó ingatlanértékesítő sem mond/mondhat semmit, csak küldi az érdeklődőket. Kérdésem a következő: megteheti-e a bank hogy egy mára 3.7 millió forintot érő zártkerti ingatlant elárverez úgy hogy az nem az adós tulajdona? Esetleg mi lenne a teendő, hogy ne árverezzék el az ingatlant, mivel jómagam is egy 45 négyzetméteres albérletben lakom két gyermekkel, így ha az ingatlan elárverezésre kerül, édesanyám utcára kerülhet. Válaszát előre is köszönöm.


Tisztelt Attila!

Mivel a jelzálog alapítására vonatkozó szerződést a tulajdonos, tehát Ön is aláírta, annak alapítása, és az abból történő kielégítés is jogszerű. Az Ön által leírtak alapján azonban a bank nem végrehajtási eljárás keretében érvényesíti igényét. A többi kérdése pontos megválaszolásához ismerni kellene a bankkal kötött szerződést is.
Felmondott hitelt nem lehet úgy törleszteni, hogy az a bank igényérvényesítését megakadályozza. A teljes tartozás kifizetésével azonban az ingatlan megtartható lehetne. Javaslom, hogy forduljon ügyvédhez, és levélben keressék meg a bankot, az ugyanis a banknak is kötelessége, hogy az igényérvényesítés jelenlegi feltételeiről, a fennálló tartozás egyenlegéről tájékoztatást adjon az adósnak.

Tisztelettel,

Megoldható-e a fedezetcsere akkor, ha az új ingatlannak még nem vagyok bejegyzett tulajdonosa?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Köszönöm az előző kérdéseimre adott megtisztelő válaszát! Igen hasznos volt. Most egy újabb kérdésre bátorkodom: jelzálog kölcsönnel terhelt ingatlant szeretnék eladni úgy, hogy a banki hitel megmarad, és ún. fedezetcserét hajt végre a bank (a jelzálogjogot az eladott ingatlanról átkerül a megvásárolt ingatlanra). A bank igényei között van egy, amire vonatkozik a kérdésem, illetve annak megvalósíthatóságára vonatkozna ez a kérdés: kérik az új ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját, melyen én, már bejegyzett tulajdonosként szerepelek (nem széljegyzet bejegyzés). Ezt logikai bukfencnek tartom, mert az eladott ingatlant csak akkor fizeti ki a vevő (jogosan), ha lekerül a nevem a tulajdoni lapról (költözéskor), az új ingatlanra pedig akkor jegyeztethetem be magam mint tulajdonos, ha kifizettem az ingatlant, és még e tulajdoni lap benyújtását követően kezdődik az a 30 nap, ami alatt a bank eldönti a fedezetcserére való hajlandóságát. Értem, hogy a bank nem akar fedezet nélkül maradni, és innen a kérdés az Ügyvéd Úr felé: van valamilyen eljárás vagy szerződés megfogalmazás, ahol ez kivitelezhető úgy, hogy mindegyik fél (vevő, eladó, én és a bank) érdekei megfelelően teljesüljenek? Előre is nagyon köszönöm a választ!


Tisztelt Ervin!

Fedezetcserére csak már meglévő fedezet – bejegyzett, tehermentes tulajdonjog – esetében van lehetőség. Az Ön esetében a meglévő fedezet feltétele a folyamatban lévő tulajdonszerzés miatt nem valósul meg. Csak a meglévő hitel végtörlesztése, és új lakásvásárlási hitel felvétele útján oldható meg tehát a probléma.

ELŐZMÉNY

Tisztelettel,

Származhat-e problémám abból, ha értékesítem azt az ingatlant, amelyre a bank hibájából nem került bejegyzésre az általam felvett kölcsönt biztosító jelzálogjog és elidegenítési tilalom?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Véleményét kérem szépen a következő ügyben: forintosítás alkalmával, a lakáshitelemet átvittem egy másik bankhoz. A megbeszélt összeget folyósították, illetve az eredeti banknak kifizették, viszont a fedezetül szolgáló ingatlanra való jelzálogjog bejegyzés, a bank hibájából meghiúsult (ez volt 2015. októberében és azóta sem orvosolták a hibát, pedig a földhivatal tájékoztatta őket, a fellebbezési idő (30 nap) is letelt). Így jelenleg a tulajdoni lapon a bank bejegyzési kérelmének és annak elutasításának ténye szerepel. El szeretném adni az ingatlant, azonban a 2013. évi V. törvény szerint is jóhiszeműen szeretnék eljárni, viszont a bank bambaságát nem az én időmből/költségemből szeretném kijavítani (1 alkalommal tájékoztattam a bankot erről, telefonon - erről felvételt készítenek elvileg). Kérdésem az, hogy lehet-e problémám belőle a későbbieknek (nekem, vagy az új tulajdonosnak)? Az elutasított bejegyzéssel együtt is él-e a bank által igényelt elidegenítési jog? Kell-e tájékoztatnom a bankot az eladás tényéről? A meglévő, rendszeresen törlesztett hitelt így is áttehetem az újonnan megvásárolandó ingatlanra? Ha nincs bejegyezve a jelzálogjog akár el is "felejthetem" (gonosz módon) az új ingatlanra való jelzálogjog bejegyeztetést? Ha "megfeledkezek" a bankról, úgy hogy rendszeresen fizetem azért a részleteket, utólag számon kérhető vagyok-e én azért, hogy nem jártam rá a fejükre, hogy ugyan oldják fel a saját mulasztásukat? Elég, hogyha az adás-vétel, illetve új ingatlan beszerzése után szólok a banknak az új ingatlanra való hitel-áttételről? Így kevesebb bürokráciával, és a banktól megszokott időhúzást elkerülve tudnám megoldani az adás-vételt... előre is nagyon köszönöm megtisztelő válaszát! Üdvözlettel, Sz. Ervin


Tisztelt Ervin!

Igen, mindkettejüknek származhat problémája az Ön által vázolt jogügylet megkötése esetén.
Az Ön jóhiszemű eljárása a tervezett jogügylet kapcsán eleve kizárt, ugyanakkor mivel az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza a jelzálogjog bejegyzési kérelem elutasítását, véleményem szerint a vevő sem hivatkozhat jóhiszeműségre. Nem tekinthető ugyanis jóhiszeműnek az a jogot szerző vagy a jóhiszeműség védelme alá eső egyéb cselekményt végző személy, aki jogának szerzésekor vagy a cselekmény véghezvitelének időpontjában az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helytelenségéről vagy az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként bejegyzett személy jogának korlátozottságáról tudott vagy akinek arról tudnia kellett. Az a szerződés ugyanakkor, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy - jelen esetben a bank - irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:172. § (2) bekezdés; 6:120. § (1) bekezdés].
Amennyiben tehát megkötnék egymással az adásvételi szerződést, a bank minden bizonnyal felmondaná az Ön kölcsönszerződését, és a tartozása egy összegben esedékessé válna, ugyanakkor - mivel a fedezetelvonó adásvételi szerződés a bank irányában hatálytalan lenne -, a bank az ingatlanból továbbra is kielégítést kereshetne, függetlenül attól, hogy az már nem az Ön tulajdonát képezi.

FOLYTATÁS

Tisztelettel,

<